Braille írás

blank


Louis Braille

 A Braille-írás megalkotója

1809. január 4-én született Louis Braille, a vak francia pedagógus és feltaláló, aki a vakok világszerte használt írásrendszerét, a róla elnevezett Braille-írást hozta létre.

Louis egy Párizs közeli kis faluban, Coupvray-ban látta meg a napvilágot. Édesapja bőrdíszműves és szíjgyártó mester volt, akinek műhelyében háromévesen súlyos baleset érte: játék közben egy hegyes szerszámmal megszúrta a szemét. A sebek elfertőződtek, és rövid időn belül mindkét szemére megvakult.

Tanulmányait először látó gyermekek között, hallás után végezte. Tízéves korában felvételt nyert a párizsi Vakok Intézetébe, ahol megismerkedett a vakok számára kidolgozott korabeli olvasási módszerrel – a papírba domborított, követhető betűkkel –, ám írni itt nem tanították a diákokat, és kevés könyv állt rendelkezésre.

Fordulópontot jelentett életében, amikor 1821-ben Charles Barbier, egy katona bemutatta az intézményben saját, „éjszakai írás” néven ismert rendszerét. A tizenkét domború pontból álló kód lehetővé tette a sötétben való kommunikációt, de túl bonyolult volt a mindennapi használatra. Braille felismerte a rendszer lehetőségeit, és saját írásrendszert fejlesztett ki, amely hat domború ponton alapult.

A Braille-írás alapja egy három sorból és két oszlopból álló pontmátrix, amelyben a pontok különféle kombinációi betűket, számokat vagy írásjeleket jelölnek. A pontokat egyforma méretű domborításokként helyezik el, és a tapintással történő olvasásra optimalizálták. A rendszer egyszerűsége és hatékonysága lehetővé tette, hogy a vak emberek önállóan tanuljanak, írjanak, olvassanak.

Braille a tanulmányai befejezése után orgonistaként és tanárként is dolgozott, közben tovább fejlesztette írásrendszerét. Az általa kidolgozott módszer ma is világszerte használatban van, a látássérült emberek egyik legfontosabb eszköze az önálló élethez és tanuláshoz.

A magyar Braille-írás története

A Braille-írás pontrendszerű, tapintható írásrendszer, amelyet a látássérült emberek használnak világszerte. A magyar változat alapjául Louis Braille francia nyelvű rendszere szolgált, amelyet a magyar nyelv sajátosságaihoz kellett igazítani.

A magyar Braille-ábécé kialakítása során komoly kihívást jelentett a magyar nyelv ékezetes magánhangzóinak (á, é, í, ó, ö, ő, ú, ü, ű), valamint a kétjegyű mássalhangzók (cs, dz, gy, ly, ny, sz, ty, zs) jelölése. Többféle kísérlet és javaslat született ezek rendszerbe foglalására.

Az első, aki Magyarországon a Braille-írás oktatásával foglalkozott, Megyeri Károly intézeti tanár volt. Önkéntes alapon tanította a Braille-írás és -olvasás alapjait. Nevéhez fűződik például az „n” betűhöz kapcsolódva az „ny” betű pontösszetételének megalkotása.

A magyar rendszer további fejlődése több neves szakember munkájának köszönhető:

  • Lovács József és
  • Mihalik Lajos munkája során a betűkészlet szimmetriapárokkal bővült.
  • A végső forma kialakítását Pivár Ignác és Herodek Károly végezte el, akik egyszerűsítettek néhány betűalakot és új szimmetrikus karaktereket vezettek be.

A magyar Braille-ábécé betűkészletének jelentős része megegyezik a latin ábécé Braille-jeleivel, ezáltal sok európai nyelv írásrendszerével kompatibilis. A módosítások révén azonban a magyar Braille-írás teljes mértékben alkalmas a magyar nyelv hangzóinak pontos és egyértelmű jelölésére.

A magyar Braille-írás hivatalosan 1901-ben vált elismert írásrendszerré.

A vakok írása a pontírás, a Braille-írás, amely 6 pontból álló egységekre épül. Egy-egy karakter – legyen az betű, szám vagy írásjel – egy 6 pontos „ablakban” (téglalap alakú rácsban) megjelenő pontvariáció révén jön létre. A különböző pontkombinációk teszik lehetővé a teljes írásrendszer megjelenítését tapintható formában.

blank
Braille karakterkiosztás pdf
blank

Magyar szövegek szabályos Braille-írássá alakítása: www.tapinthato.hu/braillekonverter-app

Marburg Medium szabvány

A  egy pont átmérője: 1,6 mm
B  egy betűn belül két pont középpontja közti távolság (vízszintesen): 2,5 mm
C  egy betűn belül két pont középpontja közti távolság (függőlegesen): 2,5 mm
D  egy szón belül két betű ugyanazon pontja közti távolság: 6 mm
E  2 betű ugyanazon pontja közti távolság, ha a 2 betű között 1 szóköz van: 12 mm
F  sortávolság (két betű ugyanazon pontja között): 10 mm